Archive for 2011. október 24. hétfő

Inspirált, öntörvényű, önfejlesztő – a vezetés esszenciája?

Én szeretem a viselkedésmodellezést.  Olyan ez, mint a szakmatortám tetején a hab. Ínyencség.

Hallgattam a Vállalkozónői Nagyköveteket egy kerekasztal beszélgetésen, és hirtelen megértettem, mi köti össze ezeket a nagyon különböző, de igazán sikeres nőket. Ahogy a saját élettörténetüket mesélték, gyanúsan sok lett az egyezőség, a közös vonás, a helyzetekre adott hasonló reakció, amely megalapozta a döntést, hogy vezetővé váljanak:

Ihletettség – hogy valamit a saját ötleted és kreativitásod szerint megvalósíts. Lehet, hogy nem férsz be a keretekbe, akkor neked kell kialakítanod a kereteket. Lehet, hogy a tettvágy és az alkotásvágy van meg, de a tartalmat fel kell fedezned magadban, mert érzed, hogy ott van.  Lehet, hogy az alkalmazotti lét válik akkora teherré, hogy valami megmozdul benned. Akármi inspirál, önmagadat kell megtanulnod és alkalmassá tenned, hogy véghez vidd, amit megálmodtál.

Öntörvényűség – ha mennél a saját, ihletett fejed után, és a rutin helyett más utakat keresel, ha akkora a hit magadban, hogy elszántsággá és komoly munkává érlelődik a tettvágy, ha éled a szabadságot és felelősen döntesz, akkor az öntörvényűség elveszíti az önfejűség látszatát, és legitim hajtóerővé válik.

Világlátottak – akármelyik világba is sodródtak. Volt, aki Angliába, az USÁ-ba vagy Afrikába került, talán nem is az ország volt a lényeges. Hanem az a belátás, hogy szabad és lehet másként csinálni!

Önfejlesztőek – szinte egyikőjük sem a tanult szakmájából lett sikeres, hanem önmaguk vizsgálatától és a folytonos tanulástól.

„- Önvizsgálat! Mindenkiben van valami, ami egyedi. Téged mi lelkesít? Mi ad örömöt? Hozzád miért mennek oda mások? Miben vagy jó?” (Bácskai Zsuzsa, Vállalkozónői Nagykövet)

Mintha Self Coaching Kézikönyv, Szenvedélyem megtalálása c.  gyakorlatából idézett volna!